Madách Imre felmenői
Madách Imre felmenői
Kálnay Nándor:
Csesztve község története és leírása5. § Csesztvének régibb és jelenlegi földes urai a leszármazással szakaszának felhasználásával.
A Sztregovai és kiskelecsényi Madách család Nógrád vármegye egyik legrégibb, törzsgyökös családja. A család első, tudható törzse Radun már II.András korában Zólyom vármegye birtokos urai között volt. A szerencsétlen muhi ütközet után a tengerig kísérte a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt. Ott is maradt vele, majd visszatértük után utódai is a királyi udvarban teljesítettek szolgálatot. IV. Béla ennek fejében 1250-ben új adományokkal jutalmazta őket a Garam mellett. Radun fiainak egyike volt Mike (Madách) – tőle örökölte a család a vezetéknevét. Madách fia Pál 1296-ban III. András mellett részt vett a pártos Ost Iván és Miklós elleni hadjáratban, ahol legvitézebbül helytállt. 1298-ban III. András apósa megsegítésére küldte a zólyomi főispánt, Demetert. Az após – Albert ausztriai herceg - a császári trónért folytatott nassaui Adolffal történő csatározásában hátrányba került. A döntő ütközetben a Rajna melletti Gallenheimnél Albert győzött, sőt Adolfot saját kezűleg le is szúrta. A véres csatában Demeter egyik alvezéreként Madách Pál vitézségével kiemelkedett és sok sebbel tért haza. Jutalmul III. Andrástól Zólyom megyében Cserenyt kapta birtokaihoz adományul.
A család nemzedékrendjében ezek után előforduló nemesi birtokok: Sztregova, Kelecsény, Gécz, Csesztve, Berény, Kápolcs, Riba, Nagycsalomja, Iopolykeszi, Kapasz, Vörösvár, Solymár, Hidegkút, Szentivány, Székely… Ezeket mindig a magyar királyok oldalán végrehajtott hadi tettek és házasságok során kerültek birtokon belülre. A nemzedékrendben előforduló tisztségek: gyalogkapitány, Nógrád vármegyei szolgabíró, alispán, Nógrád vármegye jegyzője, követ, korponai kapitány, honti követ, nógrádi alispán, Nógrád vármegye főügyésze, császári és királyi kamarás (a királyi udvartartás egyik méltósága, a kincstár élén álló tisztviselő), nógrádi országgyűlési képviselő.
Költőnk apja (id.) Madách Imre 1781-ben született Alsósztregován, császári és királyi kamarásként halt meg 1834-ben.
A kesselőkeői Majthényi család is régi törzsgyökös magyar család, az Árpádkori 108 magyar törzs egyikéből a Divék nemzetségből eredezteti magát. A családnév 1334-ből Falkomér de Mathe nevéből származik, akinek Mihály fia I. Lajos király nápolyi hadjáratában tüntette ki magát. Az ő Gergely fia örökölte hadi erényét, és gyarapította Zsigmond király alatt, ezért kapta 1434-ben Kesselőkeő várát, innen a család díszes előneve.
A család nemzedékrendjében előforduló további birtokok: Zuk, Zavar, Pogrányi Balázs javai, Deménd részbirtokban, Leszenye, Apáti; Alsócseri és Csesztve részbirtokban.
A nemzedékrendben előforduló tisztségek: Csejtei várnagy, turóci prépost, bajmóci kapitány, Bars vármegye alispánja, császári és királyi kamarás, septemvir (a hétszemélyes tábla, a feudális Magyarország hét tagból álló, magas, közjogi bírói testület tagja); királyi tanácsos, péterváradi kapitány, bajmóci várnagy, Bars vármegye alispánja, országbírói ítélőmester, királyi kamarás.
Költőnk anyja Kesselőkeői Majthényi Anna 1789-ben született Mezőnyárádon és 1810-ben házasodtak össze id. Madách Imrével. 95 éves korában halt meg 1885-ben Csesztvén.
Öt gyermekük született; Imre, aki nagy költőnk lett: 1823.01.20-án Alsósztregován.
A család nemzedékrendjében ezek után előforduló nemesi birtokok: Sztregova, Kelecsény, Gécz, Csesztve, Berény, Kápolcs, Riba, Nagycsalomja, Iopolykeszi, Kapasz, Vörösvár, Solymár, Hidegkút, Szentivány, Székely… Ezeket mindig a magyar királyok oldalán végrehajtott hadi tettek és házasságok során kerültek birtokon belülre. A nemzedékrendben előforduló tisztségek: gyalogkapitány, Nógrád vármegyei szolgabíró, alispán, Nógrád vármegye jegyzője, követ, korponai kapitány, honti követ, nógrádi alispán, Nógrád vármegye főügyésze, császári és királyi kamarás (a királyi udvartartás egyik méltósága, a kincstár élén álló tisztviselő), nógrádi országgyűlési képviselő.
Költőnk apja (id.) Madách Imre 1781-ben született Alsósztregován, császári és királyi kamarásként halt meg 1834-ben.
A kesselőkeői Majthényi család is régi törzsgyökös magyar család, az Árpádkori 108 magyar törzs egyikéből a Divék nemzetségből eredezteti magát. A családnév 1334-ből Falkomér de Mathe nevéből származik, akinek Mihály fia I. Lajos király nápolyi hadjáratában tüntette ki magát. Az ő Gergely fia örökölte hadi erényét, és gyarapította Zsigmond király alatt, ezért kapta 1434-ben Kesselőkeő várát, innen a család díszes előneve.
A család nemzedékrendjében előforduló további birtokok: Zuk, Zavar, Pogrányi Balázs javai, Deménd részbirtokban, Leszenye, Apáti; Alsócseri és Csesztve részbirtokban.
A nemzedékrendben előforduló tisztségek: Csejtei várnagy, turóci prépost, bajmóci kapitány, Bars vármegye alispánja, császári és királyi kamarás, septemvir (a hétszemélyes tábla, a feudális Magyarország hét tagból álló, magas, közjogi bírói testület tagja); királyi tanácsos, péterváradi kapitány, bajmóci várnagy, Bars vármegye alispánja, országbírói ítélőmester, királyi kamarás.
Költőnk anyja Kesselőkeői Majthényi Anna 1789-ben született Mezőnyárádon és 1810-ben házasodtak össze id. Madách Imrével. 95 éves korában halt meg 1885-ben Csesztvén.
Öt gyermekük született; Imre, aki nagy költőnk lett: 1823.01.20-án Alsósztregován.
Zérczi István