Takaró Mihály és L. Simon László kapja idén a Madách-díjat
Takaró Mihály és L. Simon László kapja idén a Madách-díjat
nool.hu 2023.01.28
Madách Imrére emlékeznek születésének 200. évfordulója alkalmából pénteken Balassagyarmaton. A megyei Madách-ünnepségen átadják a Madách-díjakat is, amelyeket idén Takaró Mihály irodalomtörténésznek és L. Simon Lászlónak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának ítéltek - közölték a szervezők az MTI-vel.
A Nógrád megyei Madách-ünnepségen, amelynek hagyományosan Balassagyarmat ad helyet, kora délután Madách Imre-emlékkiállítást nyitnak meg a Palóc Múzeumban, majd megkoszorúzzák a Civitas Fortissima téri Madách-szobrot.
A központi ünnepségen, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban adják át az ez évi Madách-díjakat.
Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész, költő, tanár a kilencvenes évek közepén elsőként Magyarországon elkészítette az érettségi útmutatót magyar nyelv és irodalomból. 2012-ben kezdeményezésére került az új Nemzeti Alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József. Ő szerkesztette a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyvet és szöveggyűjteményt.
L. Simon László, József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója korábban 2004 és 2010 között a Magyar Írószövetség titkára, 2010-től országgyűlési képviselő és az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, 2012 és 2013 között a kultúráért felelős államtitkár volt. Munkái között van a Versenyhátrány - A (kultúr)politika fogságában, A római szekér; Kulturális politika - politikai kultúra vagy a Körbejárni a hazát című esszékötet.
A Madách-díjat korábban megkapta többek között R. Várkonyi Ágnes történész, Andor Csaba, a Madách Társaság elnöke, Kerényi Ferenc, Szabó András és Bene Kálmán irodalomtörténész, Supka Magdolna művészettörténész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező és posztumusz Lukács Margit színművész. A megyei elismertek között volt Csikász István előadóművész, Őze János néptáncos, Csemniczky Zoltán képzőművész, Kapros Márta főmuzeológus, a Nógrád Táncegyüttes és a Mikszáth Kálmán Társaság.
Hagyományosan a Madách-ünnepségen adják át Balassagyarmat Horváth Endre-díját is. Ezt az elismerést olyan, a városhoz kötődő képzőművészek kapják, akik alkotásaikkal országos és nemzetközi elismerést szereztek. A képviselő-testület idén Moharos Lili rajzművészt részesíti a díjban a hétköznapok magasabb szintű, művészi átélésének közvetítéséért, munkásságáért, magas színvonalú tevékenységének elismeréseként.
Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője 1823. január 21-én született a Nógrád megyei, ma Szlovákiához tartozó Alsósztregován.
A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja első drámai művét még 16 éves korában írta meg. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte, részt vett a nemzetőrség felállításában. Fő műve, Az ember tragédiája mellett fontos munkái A civilizátor című komédia vagy a Mózes című dráma. Madách Imre mindössze 41 évet élt.
Az 1964-ben, halálának 100. évfordulóján alapított díjat minden évben a Madách-kutatásban, a Madách-kultusz ápolásában, a megye kulturális és művészeti életében legeredményesebben tevékenykedőknek adják át. A díj adományozható egyéneknek és közösségeknek a tudomány, az irodalom, a művészetek és a közművelődés terén végzett kiemelkedő tevékenységért; külföldiek számára a Madách-életmű gondozásáért, fordításáért, kutatásáért. A díjból évente legfeljebb kettő adható.
A Nógrád megyei Madách-ünnepségen, amelynek hagyományosan Balassagyarmat ad helyet, kora délután Madách Imre-emlékkiállítást nyitnak meg a Palóc Múzeumban, majd megkoszorúzzák a Civitas Fortissima téri Madách-szobrot.
A központi ünnepségen, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban adják át az ez évi Madách-díjakat.
Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész, költő, tanár a kilencvenes évek közepén elsőként Magyarországon elkészítette az érettségi útmutatót magyar nyelv és irodalomból. 2012-ben kezdeményezésére került az új Nemzeti Alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József. Ő szerkesztette a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyvet és szöveggyűjteményt.
L. Simon László, József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója korábban 2004 és 2010 között a Magyar Írószövetség titkára, 2010-től országgyűlési képviselő és az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, 2012 és 2013 között a kultúráért felelős államtitkár volt. Munkái között van a Versenyhátrány - A (kultúr)politika fogságában, A római szekér; Kulturális politika - politikai kultúra vagy a Körbejárni a hazát című esszékötet.
A Madách-díjat korábban megkapta többek között R. Várkonyi Ágnes történész, Andor Csaba, a Madách Társaság elnöke, Kerényi Ferenc, Szabó András és Bene Kálmán irodalomtörténész, Supka Magdolna művészettörténész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező és posztumusz Lukács Margit színművész. A megyei elismertek között volt Csikász István előadóművész, Őze János néptáncos, Csemniczky Zoltán képzőművész, Kapros Márta főmuzeológus, a Nógrád Táncegyüttes és a Mikszáth Kálmán Társaság.
Hagyományosan a Madách-ünnepségen adják át Balassagyarmat Horváth Endre-díját is. Ezt az elismerést olyan, a városhoz kötődő képzőművészek kapják, akik alkotásaikkal országos és nemzetközi elismerést szereztek. A képviselő-testület idén Moharos Lili rajzművészt részesíti a díjban a hétköznapok magasabb szintű, művészi átélésének közvetítéséért, munkásságáért, magas színvonalú tevékenységének elismeréseként.
Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője 1823. január 21-én született a Nógrád megyei, ma Szlovákiához tartozó Alsósztregován.
A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja első drámai művét még 16 éves korában írta meg. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte, részt vett a nemzetőrség felállításában. Fő műve, Az ember tragédiája mellett fontos munkái A civilizátor című komédia vagy a Mózes című dráma. Madách Imre mindössze 41 évet élt.
Az 1964-ben, halálának 100. évfordulóján alapított díjat minden évben a Madách-kutatásban, a Madách-kultusz ápolásában, a megye kulturális és művészeti életében legeredményesebben tevékenykedőknek adják át. A díj adományozható egyéneknek és közösségeknek a tudomány, az irodalom, a művészetek és a közművelődés terén végzett kiemelkedő tevékenységért; külföldiek számára a Madách-életmű gondozásáért, fordításáért, kutatásáért. A díjból évente legfeljebb kettő adható.
Zérczi István