Madách etűdök - jelenetek egy kiállításból
Madách etűdök - jelenetek egy kiállításból
Jakus Juli FB oldaláról 2023.03.27-én
A Tragédia kézirata
A Tragédiának egyetlen kézirata maradt az utókorra. Erről pontosan tudjuk, hogy mikor keletkezett, maga Madách számol be róla egy jegyzetében: „Kezdtem 1859 március 17-én, végeztem 1860 március 26-án”. Persze azt hozzá kell tennünk, hogy régóta forgatta fejében a témát, tehát biztos, hogy nem egy év alatt rakta össze a főművet. Azt is tőle tudjuk, hogy 1852-es fogsága idején, a pozsonyi tömlöcben, krétával az asztallapra elkezdett írni egy
drámát „Lucifer” címmel. Miután memorizálta a sorokat, letörölte, majd írt tovább. A sztregovai Oroszlánbarlangban készült kéziratot 1861 nyarán, mint Balassagyarmat ifjú parlamenti képviselője, személyesen vitte el Arany Jánoshoz, és teljesen az ő értékítéletére
bízta. Ha a mester nem tartja jónak az írást: „tűzre vele”!
Szerencsére Arany János tudta, hogy Madách személyében nagy tehetséget fedezett fel, a drámai költeményt pedig csiszolatlan gyémántnak tartotta, így azonnal fel is ajánlotta segítségét a lektori és korrektori feladatok elvégzésére. A kézirat a legjobb kezekbe került. Arany nem csak jó lektor volt, hanem be is vezette az ifjú költőt és művét az irodalmi életbe, sőt még a kötet kiadási feladatait is magára vállalta.
A Tragédia egyetlen kéziratát, melyben jól láthatók Arany János és a szerző javításai is, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára őrzi.
A Tragédiának egyetlen kézirata maradt az utókorra. Erről pontosan tudjuk, hogy mikor keletkezett, maga Madách számol be róla egy jegyzetében: „Kezdtem 1859 március 17-én, végeztem 1860 március 26-án”. Persze azt hozzá kell tennünk, hogy régóta forgatta fejében a témát, tehát biztos, hogy nem egy év alatt rakta össze a főművet. Azt is tőle tudjuk, hogy 1852-es fogsága idején, a pozsonyi tömlöcben, krétával az asztallapra elkezdett írni egy
drámát „Lucifer” címmel. Miután memorizálta a sorokat, letörölte, majd írt tovább. A sztregovai Oroszlánbarlangban készült kéziratot 1861 nyarán, mint Balassagyarmat ifjú parlamenti képviselője, személyesen vitte el Arany Jánoshoz, és teljesen az ő értékítéletére
bízta. Ha a mester nem tartja jónak az írást: „tűzre vele”!
Szerencsére Arany János tudta, hogy Madách személyében nagy tehetséget fedezett fel, a drámai költeményt pedig csiszolatlan gyémántnak tartotta, így azonnal fel is ajánlotta segítségét a lektori és korrektori feladatok elvégzésére. A kézirat a legjobb kezekbe került. Arany nem csak jó lektor volt, hanem be is vezette az ifjú költőt és művét az irodalmi életbe, sőt még a kötet kiadási feladatait is magára vállalta.
A Tragédia egyetlen kéziratát, melyben jól láthatók Arany János és a szerző javításai is, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára őrzi.
Zérczi István
1222x1024 px