Evangélikus templom

A föntebbiekből kivehető, legalább következtetni lehet, hogy a csesztvei evangélikusok 1690 körül jöttek be, midőn Csesztve a törökpusztítás után a Barátnakyak, akkori földes urak által, mint a 2. §-ban meglévő eredeti szerződés mutatja, ujra benépesittetett. A hivek száma 158. Az isteni tisztelet tót nyelven tartatik. Imaházuk (oratórium), mely szinte az egyházviszályból kivehető 1730 építtetett, 1740 körül ledöntetett, de az 1756 ismét fölépíttetett, hossza 6 öl, szélessége 2 és fél volt, 1763-ban ez is ledöntetett. Legujjabb imaházuk, illetőleg mostmár templomuk, lent a faluban, a Tabán kezdetén, a hol a két patakocska összefolyik, a hivek nagy adakozásából 1873 építtetett, de nagyon nedves talajon, ugy, hogy annak tartósságáról nem sokáig lehetne kezeskedni, kölönben elég tágas és a hivek befogadására célszerü. Az egybeépített torony régibb keletű mint a templom, ugy, hogy itt a templomot építették a toronyhoz, nem pedig mint közönségesen, hogy a tornyot építik a templomhoz. A templom épitésére a legtöbb anyagi áldozatot hozott néhai Dudás (Dobis) János gazda, a ki aztán hosszu ideig kurator volt, és kinek a neve a templom belső ajtaja fölött máig is föl van irva és igy megörökitve, mint legnagyobb mecaenásé. E filia kezdettől fogva a szügyi anyaegyházhoz tartozik, jelenlegi derék lelkésze nagytiszteletü Vladár Viktor, ki Csesztve fíliájában évenként 4-szer tart isteni tiszteletet. Helyette azonban a többi vasár- és ünnepnapokon az evang. iskolamester szok előimádkozni és énekelni. A lelkész jövedelme innét körülbelül 100 Ft. A helybeli evangélikusok törvény által biztosított automatikus egyházi és iskolai szervezettel bírván, magukat szép rendben kormányozzák. Külön temetőjük a falu fölött a Szügy felé eső részen van." A templom építésének 100. évfordulóján - 1973-ban - a templomot lebontották, mert repedezett és újjáépítették.