Nyomtatási lehetőségek
PDF: Képek: /A4


Dátum:

Idő:
: :
: :
Csesztve
 
  • ...
  • Kilátó
  • Múzeumok
  • Műemlékek
  • Templomok
  • Várak, romok
HU EN SK
Felhasználói Fiók
Elfelejtett azonosító vagy jelszó

Regisztráció
 
cikk alja
  •  
  • Turista info
  • Látnivalók

Várak, romok

Csesztve környékén - határon innen és túl - az alábbi várakat javasoljuk felkeresni (a rövid ismertetőket a Wikipédia szövegeiből ollóztuk). A linkek a Csesztvéről oda vezető útvonal terve(ke)t mutatják.


1024x683 px

Bozóki vár (SK)

Bozóki vár (SK)

Bozóki vár (SK)

Bzovik

A szlovákiai falutól délre emelkedő dombon áll Bozók várrá átalakított, bár kissé romos kolostora. A kolostor temploma a Boldogságos Szűzanya kegyhelye 1285-ben már állt. 1433 és 1446 között új épületszárnnyal bővítették, 1530 és 1546 között késő gótikus-reneszánsz stílusban építették át és védművekkel, bástyákkal és vizesárokkal látták el. A kolostorépületet a XVII. században újjáépítették. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x1407 px

Bujáki várrom

Bujáki várrom

Bujáki várrom

A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. Királyok, királynők, nagyurak tulajdonában volt. A török időkben török, magyar tulajdon váltotta egymást, majd valószínűleg 1666-ban a törökök felrobbantották, azóta harcászati jelentősége nincs. A török mecset falmaradványai is láthatók.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x678 px

Csábrádi vár (SK)

Csábrádi vár (SK)

Csábrádi vár (SK)

Čabraď

Régi idők történelme ragadja meg a turistát Szlovákia déli részén, a Korponai-fennsíkon (Krupinská planina), ahol Csábrág várroma emelkedik. Eredetileg az őrvárat, amelyet 1276-ban említ először az írás, a közép-szlovákiai bányavárosokba vezető útvonal védelmére építették. A XVI. században törökellenes erődítménnyé alakítottak át, amely sikeresen ellenállt minden török támadásnak. A XVII. században a Koháry család szerezte meg a várat, akik azt a kényelmesebb Szentantalban álló kastélyba kötözésük után 1812-ben felgyújtották. A vár azóta pusztulásnak indult. A csábrági várdomb és környéke nemzeti természetvédelmi terület Szlovákia leggazdagabb hüllő-lelőhelyével (főleg nagyszámú sikló él itt).

Megközelítés: gépkocsival Konszké (Konské) tanyára, onnan gyalog kb. 45 perc, Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) községből mezei úton gyalog kb. 1 óra 15 perc.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x768 px

Drégely vára

Drégely vára

Drégely vára

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik. Főúri, királyi, érseki tulajdon után török kézre került. A törökök az ostrom során rommá lőtték, utána használaton kívül volt, állapota a törökök kivonulása után tovább romlott. A kultúrtörténeti értékek mentése keretében a Drégelyvár Alapítvány gesztorálásával több, mint hétszáz köbméter falat építettek újjá. A várat mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente ezrek keresik fel.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x687 px

Füleki vár (SK)

Füleki vár (SK)

Füleki vár (SK)

Filakovo

A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az első írásos emlék a füleki várról 1242. február 2-ből származik. A vártulajdonosok között találjuk Hartwig lovagot (1283), Egyed mestert, trencséni Csák Mátét (1311-1321), Fónyi Balázst (1322-től). 1483-ban Mátyás király hadserege Lábatlan András parancsnok vezetésével bevette a füleki várat (a várúr, Perényi a harcok során megszökött). A várat 1490-ben II. Ulászló király Ráskai Balázs tárnokmester (Ráskai Gáspár apja) gondjaira bízta. A középkori Fülek, – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza a korona birtokába. Mohács után megnőtt Fülek jelentősége, akkori ura, Bebek Ferenc megerősítette a várat, de 1554-ben a török elfoglalta és 39 évig innen sarcolta a környék falvait, sőt a bányavárosokat is, amelyeknek a kapuja Fülek volt. A Habsburg császári hadsereg Pálffy Miklós seregének támogatásával beszorította a törököket a felső várba, ahol 1593 novemberében megadták magukat. 300 török család a vár körüli lakossággal maradt.

A XVII. század Fülek fénykora. Ebben az időben politikai és katonai fellegvárnak számított. Ide menekültek a nemesek a veszélyeztetett területekről. Itt üléseztek Heves, Pest, Szolnok és Csongrád megye elöljárói. Nemcsak Nógrád, hanem a szomszédos hódoltsági területek székhelye, stratégiai fontosságú királyi végvár volt ekkor. 1682-ben Tököli kurucai hatalmas török támogatással ostromolták meg a várat, amit a császáriak kénytelenek voltak feladni. A törökök felrobbantották a várat és az egész települést lerombolták. A várat nem is építették újjá.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x715 px

Hollókői vár

Hollókői vár

Hollókői vár

A hollókői várat a Kacsics-nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára. Először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven. Az 1300-as évek belviszályaiban több főúré és a királyé is volt, mindenki bővítette. A török időket császári végvárként kezdte. Többször gazdát cserélt – általában jelentős ostrom nélkül, majd 1683-ban a török alól Sobieski János lengyel király csapatai szabadították fel. Ezután hadászati jelentőségét elvesztette, I. Lipót 1701-ben elrendelte lebontását, de nem hajtották végre. 1711-ben az ország békéjére és az ország nehéz anyagi helyzetére tekintettel a vár bejáratait, hídjait és a külső várudvar szakaszait elbontották, így a vár elkerülte a teljes lerombolást. 1718-ban már romként említették, és a következő évszázadokban az időjárás – és a köveket elbontó lakosság – valóban erősen megkoptatta falait. A birtok a XVII. század elején a Forgáchok kezébe került, majd 1860-ban a Pulszky család vásárolta meg. Omladékai között egy ideig a környék szegényei laktak. Bár az elmúlt kétszáz évben a falaik egy részét építőanyagnak elhordták, még így is Hollókő a megye legépebben maradt, a középkori építkezés jegyeit is tükröző vára.

A régészek 1966–69 között tárták fel, 1970-ben kezdték restaurálni. A vár és a község környékét 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. 1996-tól látogatókat is fogadnak.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x786 px

Kékkő vára (SK)

Kékkő vára (SK)

Kékkő vára (SK)

Modrý kameň

Kékkőt 1290-ben említi oklevél először Keykkw néven. A falu feletti sziklacsúcson állnak várának romjai. A Balassák építették a 13. század második felében, majd 1290-ben ostrommal foglalták vissza a Hont-Pázmány nemzetségbeli Kázmér fiától. A XIV. század elején Csák Máté foglalta el, majd halála után a Zólyomi nemzetségből származó Péter birtoka lett. 1576-ban a török hadak közeledtére őrsége megszökött és a vár csak 1593-ban szabadult fel, amikor a kivonuló törökök felrobbantották. 1603 és 1612 között Balassa Zsigmond építtette újjá. A XVII. században többször is feldúlták, romos lett és elhagyták.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x768 px

Nógrádi vár

Nógrádi vár

Nógrádi vár

A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A XI. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is. Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a váci püspökségnek. A fennsík egyik sarkában – mély szárazárokkal elkerítve – létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a XV. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. 1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az Oszmán Birodalom csapatainak második megszállása 1663 őszén történt, amikor 27 napi ostrom után voltak kénytelenek feladni posztjukat a királyi zsoldosok.

Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat, ezzel gyakorlatilag védhetetlenné téve azt. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották meg.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x768 px

Salgói vár

Salgói vár

Salgói vár

A várat a XIII. században a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. 1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát, melynek közelében feküdt a község. 1411-ben a Szécsényiek kezén volt, akik ez évben osztották meg öröklött javaikat, e vár Salgó Simon-nak jutott. A XIV. század elején földesurai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté nagyúr előtt, de annak halála után még időben átálltak – a szétszaggatott országot egyesítő – Anjou Károly király táborába, így megtarthatták váruradalmukat. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban. 1450-től kezdve tíz esztendeig a harcedzett cseh husziták tartották megszállva Salgót, mígnem Hunyadi Mátyás király serege ostrommal kiverte őket. Tarján helység az egész középkorban a salgói vár sorsában osztozott és vámhely is volt. 1439-ben említés van Salgó községről is, mely közvetlenül Salgó vára alatt, a későbbi Salgó-puszta helyén feküdt. 1548-ban Bebek Ferenc volt a földesura, 1552-ben a vár Derencsényi Farkas kezében volt. I. Ferdinánd király e várba záratta be Bebek Ferencet lefogatása után, miután bebizonyosodott róla, hogy hamis pénzt veretett. 1554-ben a törökök foglalták el és 1593-ban nagy rombolások árán foglalták vissza Pálffi Miklós és Tiefenbach Kristóf katonái. A bevonuló győztes katonaság a maradék védőműveket is megsemmisítette, így a következő évszázadokban egyre jobban koptatta az időjárás kegyetlen vasfoga.

A török hódoltság után gróf Volkra Ottó Kristóf birtokába került, akinek magtalan halála után, a 18. század elején, báró Szluha Ferenc szerezte meg. Az 1980-as években megkezdett régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x768 px

Sámsonháza, Fejérkő vára

Sámsonháza, Fejérkő vára

Sámsonháza, Fejérkő vára

Sámsonháza Árpád-kori település. Nevét 1132-ben említették először. Első birtokosa Sámson nevű főúr volt, aki a helység feletti várat is építtette. Sámson II. Bélával szemben állt, a trónkövetelő Borisz híve volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának ajándékozta Sámsonházát a várral együtt. Sámson várát, mely két részből: egy elővárból és egy fellegvárból állt egy 1409-es keltezésű okirat még említette, 1472-ben pedig már romokban hevert.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x768 px

Somoskői vár (SK)

Somoskői vár (SK)

Somoskői vár (SK)

Korai vár magját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit. A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a pogány seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait. Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát.

Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van. További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x768 px

Szanda vára

Szanda vára

Szanda vára

Sajnos nem tudjuk biztosan, hogy ki és mikor építtethette a kővár korai magját. 1331-ben írtak Széchy Péter királyi várnagyról, aki Szanda várából parancsolt a váruradalomhoz tartozó környékbeli népeknek, akik különböző földesúri szolgáltatásokkal tartoztak a magas kővárban élőknek. Luxemburgi Zsigmond király kedvelt híveinek, a Pásztói családnak adományozta, majd a Csetnekiek kezére jutott. Mivel ők részt vettek Nápolyi László trónkövetelő oldalán a lázadásban, a győztes Zsigmond elkobozta, és feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adta át, aki a befolyt jövedelmekből tartotta fenn fényes udvartartását.

A XVI. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai. Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szemben álló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba. A szandai pogányok gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek – a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül – behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a pogány búvóhelyéül. Azóta egyre romosabb, régészeti feltárása és megóvása még várat magára.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...


1024x768 px

Szécsényi vár és -kert

Szécsényi vár és -kert

Szécsényi vár és -kert

Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként. A Forgách-kastély Szécsényben, a település központi részén a Vár téren található. (Ady Endre u. 7.) A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753-1763 táján építtette. A francia háború idején ideiglenesen katonai kórháznak használták. Forgách Zsigmondot 1602-ben, a tizenöt éves háború alatt nevezték ki a szécsényi végvár kapitányává. Ezzel együtt ő lett a település földesura is. A későbbi években ő és utódai több környékbeli birtokot szereztek meg. Az uradalom 1846-ig maradt a család kezén, akkor Pulszky Ferenc vette meg Szécsényt a kastéllyal együtt. (Pulszky az 1848-49-es események alatt pénzügyi majd külügyi államtitkár volt, azután londoni követ. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, s csak 1867 után települhetett haza. Több évig Szécsényben élt.) Később a Grósz, végül pedig a XX. században a Lipthay családé volt a kastély. Pulszky Ferenc örököseitől 1903-ban Grósz Jenő vásárolta meg, majd 1943-ban báró Lipthay Béla. A második világháború idején egy időben szovjet hadikórház is működött az emeleten: ekkor a visszaemlékezések szerint a dísztermet használták műtőként. Utolsó tulajdonosa, báró Kisfaludi Lipthay Béla jelképes összegért adta el a Magyar Államnak.

A tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gyakorolja. Kiemelt műemlék. Altalaja és környezete régészeti védést is kapott. Parkja, amelyet az 1800-as évek környékén létesítettek 1975 óta természetvédelmi terület. Első helyreállítása a hetvenes években zajlott. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A XIX. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti. A kastély 2005-ös teljes felújítása óta a Kubinyi Ferenc Múzeumnak ad otthont.
Map www.google.com/maps/dir/Cseszt ...
cikk teteje
  •  
  • Turista info
  • Látnivalók

Megosztás

 

Hírek

Fráter Erzsikére emlékezünk

Fráter Erzsikére emlékezünk Forrás: Madách Imre Emlékház FB oldala
tovább

Hírek

Családi Nap 2025

Családi Nap 2025 A Csesztvei Gyermekekért Alapítvány szervezéséven (Madách Imre Emlékház). Forrás: az alapítvány FB oldala.
tovább

Hírek

A 4. tanösvénytábla karbantartása

A 4. tanösvénytábla karbantartása Sajnos az egyik lába korhadásnak indult, a délutáni napsütés a sötét műanyag táblát meghólyagosította. Terv: felújítani.
tovább

Hírek

Színházi előadás Csesztvén

Színházi előadás Csesztvén
tovább

Hírek

Ösvény és kilátóarbantartás 2025.06.18

Ösvény és kilátóarbantartás 2025.06.18 Sokan voltunk, sok munkaóra gyűlt, az esedékes karbantartási munkákba belekezdtünk.
tovább

Hírek

Múzeumok éjszakája 2025

Múzeumok éjszakája 2025 Forrás: Madách Imre Emlékház FB oldala
tovább

2025 Csesztve Község Önkormányzata • Design by ONDEPU
 
OK