Példák

Program:

Látogatás az ország egyetlen Madách Emlékházában, ahol a kiállításon rövid vezetéssel megy végig a csoport, a Madách Kúriát megkerülve rápillanthatunk az Emlékparkra. Rövid séta a 800 éves Szt. Márton anyatemplomhoz, majd vissza a Művelődési Ház klubjába, ahol a népviseletbe öltözött Csesztvei Dalkör népdalokkal fogadja a látogatókat. A klubban a kenyérlángos és a forraltbor legurítása mellett a dalkör szórakoztatja a vendégeket. Végül néhány szó hangzik el a Hagyományőrző Egyesület részéről a kiterjedt Madách család máig ható helyi tevékenységéről, hétköznapjaikról, látogatóikról és visszaemlékezéseikről.

Időtartam:

Érkezéstől indulásig kb. 2,5 óra.

Ajánljuk azoknak a látogatóinknak, akik röviden tájékozódni akarnak, és ha megnyeri a tetszésüket hosszabb időt tölthessenek el ebben a gyönyörű, csendes, értékekkel teli környezetben.

Természetesen a program bővíthető, akár több napi Csesztvén tartózkodásig: séta a Török Kút forráshoz, Tájház látogatás, öreg pincesorok meglátogatása, kirándulás a Csillag Ösvényen a Teréz kilátóhoz, pihentető esték tábortűznél…

Egyeztetést egyesületünk lenti linken adott elérhetőségein tudnak folytatni.
Tekintsék meg egy budapesti baráti társaság két órás, sietős látogatásán készített képeinket.

Program:

Dél körüli érkezés, látogatás az ország egyetlen Madách Emlékházában, ahol a kiállításon rövid vezetéssel megy végig a csoport, a Madách Kúriát megkerülve rápillanthatunk az Emlékparkra. Rövid séta a 800 éves Szt. Márton anyatemplomhoz, ahol a kántor belülről is bemutatja a kis templomot, röviden elmeséli a történetét, igény esetén egy kis éneklés (Boldogasszony Anyánk - a régi himnuszunk). A templom szomszédságában a katolikus temetőben megnézzük a Madách rokonság síremlékeit, lesétálunk a Tájházhoz. Itt bemutatjuk a Hagyományőrző Egyesület gondozta gyűjteményt a régi környékbeli viseletről, háztartási eszközökről, berendezésekről, dokumentumokról, fényképekről. Kis pihenő után indulás a Csillagösvényen a Kövecses-hegyi Teréz kilátóhoz. Könnyű körséta (csak 1,8 km), de nagyon megéri, mert szép kilátás nyílik a Cserhátra, falvaira és a környező hegyekre a Börzsönytől a Mátráig, az Alacsony Tátrától a Naszályig. Vacsora a Kis-Patak Söröző vendéglőben, majd séta a Művelődési Ház klubjába, ahol a népviseletbe öltözött Csesztvei Dalkör népdalokkal fogadja és szórakoztatja a vendégeket. Végül néhány szó hangzik el a Hagyományőrző Egyesület részéről a kiterjedt Madách család máig ható helyi tevékenységéről, hétköznapjaikról, látogatóikról és visszaemlékezéseikről. Esti szórakozás a Kis-Patak Söröző vendéglőben, majd séta a közeli szálláshelyekre. Reggeli a Kis-Patak Söröző vendéglőben.

Időtartam:

Érkezéstől indulásig kb. 7 óra.

Természetesen a program bővíthető, akár több napi Csesztvén tartózkodásig: séta a Török Kút forráshoz, öreg pincesorok meglátogatása, kirándulás a Csillag Ösvényen a Nyírjesi Füvészkertbe (4 km), vagy Szentére egy sajtműhelybe (8 km), pihentető esték tábortűznél…

Egyeztetést egyesületünk lenti linken adott elérhetőségein tudnak folytatni.
Tekintsék meg egy szegedi nyugdíjas egyesület fél-napos, sietős látogatásán készített képeinket.

Miért Csesztve?
Négyen vagyunk testvérek, 65-72 év közöttiek. Nagyszüleinket az I. világháború sodorta Erzsébetfalvára Egész-Magyarország távoli vármegyéiből, ahol déd-, ük- és szép-szüleink éltek.
Királykegye településen (Krassó-Szörény) született és élt egyik dédanyánk, Csatádon (Torontál) pedig dédapánk. Gyermekük anyai nagymamánk, Móricföldön (Krassó-Szörény) született.
Hódmezővásárhelyen (Csongrád) éltek (másik) dédszüleink. Gyermekük anyai nagypapánk, Ő is Hódmezővásárhelyen született, dolgozni ment Temesvárra (Temes).
Anyai nagyszüleink Mezősomlyón (Temes) házasodtak össze, ott született első gyermekük is.
Már Erzsébetfalván született 1919-ben harmadik gyermekként Oláh Erzsébet Matild, az édesanyánk.
Aranyosegerbegy településen (Torda-Aranyos) született és élt (harmadik) dédanyánk, Munkácson (Bereg) pedig dédapánk. Mindkét dédszülőnk Marosújvárra (Alsó-Fehér) ment dolgozni, ott született apai nagymamánk. Még egészen kicsi volt mikor Pestre kerültek a VI.kerületbe; 13 évesen lett teljesen árva.
Apai nagyapánk és összes Benedek őseink és feleségeik mind Csesztve, Szente, Debercsény (Nógrád) településeken éltek. Az I. háborúban nagyapánk elvándorolt, Rétságra majd a VI. kerületbe.
Apai nagyszüleink itt egymásra találtak és Erzsébetfalvára (Pest-Pilis-Solt_Kiskun) költöztek.
Első gyermekük (1916) Benedek Zoltán József, az édesapánk. Ebben az évben lenne 100 éves.
Mi, a gyermekeik és velünk, majd nélkülünk unokáik (32-45 év közöttiek) és dédunokáik (3-19) szétszórattunk Csonka-Magyarországban: Kőszeg, Tordas, Budapest, Sülysáp, Kazincbarcika a lakóhelyünk.
2016. július 8-10 péntek-vasárnap hétvégére meghívtuk Szüleink családját a Benedek ősök szülőhelyére.
A három település közül Csesztve a legszebb és szálláshelyet, ebédlehetőséget is találtunk.

Köszönetet mondunk Palman Imre polgármester úrnak; a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesületnek, kiemelten Perédi Piroskának és Zérczi Istvánnak; Palánki Ferenc kántor úrnak; Tóth Zsoltnak és Lazsán Melindának; Markó úrnak és fiának; Szentirmay Juditnak és Balog Péter Merzsének; Benedek Mariannak és Villányi Melindának azért, hogy találkozónk sikeresen megvalósulhatott.

Programunk:
Aki tehette, pénteken érkezett, többen ebéd előtt. Átvettük a kulcsokat, megnéztük a Kulturházat, a szálláshelyeket, a kis boltot. Beszélgettünk a Kis-Patak Söröző előtti padokon, füvön ülve.
Szombaton reggel a gyerekek buborékot eregettek ugyanitt. Közösen felmentünk a Csillag Ösvényen a Teréz kilátóhoz, ott sárkányt is eregettünk. Egy órakor kaptuk az ebédet a Kis-Patak Vendéglőből – a három fogás egyike természetesen a kenyérlángos volt. Végül is negyvenen ültünk le ebédelni.
A népviseletbe öltözött Csesztvei Dalkör énekelt nekünk két dalcsokrot majd beszélgettek velünk. Ezután beszéltem családunk történetéről, a gyerekek (14 kiskorú) ez alatt játszottak, buborékot eregettek.
Palánki Ferenc kántor úr délután ötkor várt minket, Csesztvéről és a 800 éves Szt. Márton katolikus anyatemplomról beszélt nekünk. Lényegre törő, információban gazdag kiselőadás volt. Utána fiam – kántor Kőbányán – orgonálhatott és énekelhetett. A templom szomszédságában a katolikus temetőben megnéztük a Madách rokonság síremlékeit. A Kultúrházba visszafelé jövet felnőtt, gyermek egyaránt élvezte a Madách Emlékparkot. Vacsora után még egyszer felmentünk a Csillag Ösvényen a Teréz kilátóhoz, jólesett egy kis borzongás: lefelé a Nyugati Ösvényen: a fák között már sötét volt.
Vasárnap a gyermekek játszottak míg mind összeverődtünk, majd reggeli a Kis-Patak Söröző vendéglőben. Többen elmentünk a 11 órai Szentmisére a 800 éves Szt. Márton katolikus anyatemplomba. Külön örömünkre szolgált, hogy a szentmisét Palánki kántor úr fia, Debrecen-Nyíregyházi megyéspüspök celebrálta. Fiam végezhette a kántori teendőket és lehetőséget kapott hogy felolvassa a Szentleckét. Nekem régi vágyam teljesült azzal hogy az Ószövetségi Olvasmányt én olvashattam fel. Délután egy is elmúlt mikor elköszöntem a még ebédelő, beszélgető rokonoktól, az összesnek úgy harmadától.

2014 nyarán, a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, egy hétig, falunk nyújtotta ellátási lehetőségekkel élve iskolások tartózkodtak nálunk. Olvasótábor címszó alatt a Művelődési Ház és a Madách Emlékház nyújtotta lehetőségek felhasználásával nem csak Madách Imre munkásságával ismerkedtek tanáraik vezetésével, de kis környékünket is bejárták. Nézzék meg a lent linkelt, általuk készített videót!