Restaurált parasztház

Dolgozatunk első részében, igyekeztünk közreadni az objektumegyüttes „feltárását”, melynek során végig kísérhettük az idős lakóház építészeti megoldásait, a benne élő emberek életét is érintve, a telek és ház megosztását, és az azt követő átalakításokat, a tűzeset következtében elpusztult födém és tető megújítását, és a tüzelőberendezések változásait. Egy-egy esetben rábukkanhattunk korábbi, már a XIX.sz-ra megváltozott építési szokásokra, mint pl: a földfalazat kalodás szekrénnyel történő zsaluzására, a kőalap hiányára, az ollóágas feltételezett alkalmazására, továbbá a kályhás kemence, és ezzel a kívülfűtés falusi viszonylatban korai megjelenésére. Ez után kísérletet tehettünk arra, hogy e jelenségeket megpróbáljuk beleilleszteni, az építőgyakorlat változás XVIII.-XIX.sz-i országos és helyi összefüggéseibe. Láthattuk, hogy a fa háttérbekerülésével, az új nem éghető földfalazatokkal, és az ezzel együtt terjedő, szabadkémények által megteremtett feltételek következményeként, a Felföld nyugati részén is, a külön konyhatér alkalmazásával, messzemenő folyamat indul el, a tisztaszobával a polgárosodás irányába. Megfigyelhettük a szögletes nagytestű kemence változását, házból (lakószobából) való fokozatos kiszorulását, amely a Felföld keleti oldalán is hasonlóan játszódott le, (ott a kabolás füstelvezetés miatt megőrizve a belülfütés gyakorlatát). Felvillanthattuk a búboskemence és nyeregkemence határterületét. Láthattuk a konyhabeli középkemence hatására, a korábbi padkán lévő kemence padlószintre kerülését, a vályog dongaboltozat teljes térnyerését, és már a takaréktűzhely térhódítását követően, a két utóbbi tüzelőberendezés kombinációit, ahol a kemencében már csak a kenyérsütés történt. Talán legbővebben került elénk a kályháskemencék használata, és felépítése. A harmadik részben a kúria rekonstrukció rövid leírását adtuk, és az építési, fűtési tapasztalatok alapján szerettük volna felhívni a figyelmet arra, hogy a jövőben, (ez a kutatás egy iránya lehetne) egykori tüzelőberendezéseink jobb megismerése érdekében, technikai és hőtani méréseket, kísérleteket végezhetnének a szabadtéri múzeumok, az újraépített berendezéseken. E „modellkísérletek” lehetőséget adhatnának korábbi ismereteink kiszélesítésére, és hasonló rekonstrukciók esetében, egzakt ismereteket nyújthatnának a téma iránt érdeklődők számára.

Rácz Jenő