Hogyan öltözködtek Csesztvén?

A helyi népviseletet a mai nagyszülők (ahogy a nagyszüleiktől megtanulták) megtanítják unokáiknak

Igaz, hogy a módszer változott: most az egyesület gyűjtötte fényképekkel, rövid magyarázatokkal operálunk, de higgyék el, meg is kell próbálni a felöltözködést, mert az kész művészet és tortúra; pláne, ha az ember a ruhadarabok, azok formájának, színének jelentését is figyelembe veszi.
A régebbi időkben a ruha komoly kommunikációs eszköz volt.
A csesztvei népviselet változatos volt: függött a viselő korától, családi állapotától, a család anyagi helyzetétől, más volt ünnepnap és más hétköznap.

A női viselet bemutatásával kezdjük, Széles Lászlóné, Szvákné Széles Ildikó, Szabó Klaudia és nagymamája: Hugyecz Józsefné segít az élő képeknél.
A férfi viseletnél Cseri Károlyt fotóztuk.
A magyarruhás felvételek ünnepeinken készültek

Szvákné Széles Ildikó
egyesületi tag

Női alsónemű

Az öltözködés az alsóinggel kezdődött, aminek változatait a képeken bemutatjuk.

Ünnepi viselet a csipkés, oldalt-gombos.
Hétköznapi az egyszerű, ujjatlan, cérnavászon.
Egyszerű, rövidujjas cérnavászon (ezt az idősebbek hordták).
Egyszerű, rövidujjas, lenvászon (az idősebbek hétköznapi viselete).

A XX. század elejéig az asszonyok bugyogót nem viseltek. A szájhagyomány szerint az egyik nemes kisasszonynak hoztak Pestről egy csipkéset, ami alapján az elsőket készítették maguknak a faluban.

Előtte pendelyt viseltek. Két típusát ismerjük:

Cérnavászon, díszesebb, csipkés aljú pendely, ünnepi viselet.
Lenvászon, dísz nélküli pendely, hétköznapi viselet.

1
Oldaltgombos, csipkés alsóing, ünnepi vi...

2
Egyszerű, cérnavászon, ujjatlan alsóing,...

3
Egyszerű, rövidujjas, cérnavászon alsóin...

4
Cérnavászon, díszesebb, csipkés aljú pen...

5
Lenvászon, dísz nélküli pendely, hétközn...

6
Egyszerű, rövidujjas, lenvászon alsóing....

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Ingek, alsószoknyák

Az alsóing fölé a fiatal lányok rakott ujjú félinget vettek fel. A férjes asszonyok is ezt viselték egy-két évig, míg meg nem született az első gyerek.

Ezután a hímzett ujjú félinget hordták.

A pendely fölé vették fel az alsószoknyákat.

Hétköznap csak egyet-kettőt, ünnepnapokon aztán a család anyagi helyzetétől függően akár tíz-tizenkettőt is! Minél tehetősebb volt a család, a lányon, vagy asszonyon annál több alsószoknya volt.

A bő, fodros alsószoknyák kitartották a felső szoknyát és ez minden irányból, messziről, jól látszott.

Az ünneplőbe öltözött gazdag lány, asszonyka bizony az ajtókon csak külön kitanult lendítős technikával tudott közlekedni.

Az alsószoknyák anyaga is változatos volt: a lenvászontól, a cérnavászonon keresztül egészen a selyemcsíkos szövetig és a barhetig.

Barhet alsószoknyát az asszonyok már felső szoknyaként is felvettek.

1
Rakott ujjú féling pruszlikkal

2
Alsószoknyák. Összetekerve tárolják.

3
A kép közepén hímzett ujjú féling.

4
Hímzett ujjú féling a tájházban

5
Szabadka1

6
Szabadka2

7
Középen szabadka3

8
Barhet alsószoknya, amit felsőként is ho...

9
Féling ujjfűzője

10
Így kerülnek föl az alsószoknyák, sorba-...

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Nyakbavalók, kardísz

Mielőtt az öltözés folytatódna egyes ünnepi díszek is felkerülnek.

Először a kródli, ami egy pertlikkel nyakba köthető vászon - általában csipkézve -, hogy a gyöngyöknek megágyazzanak. Erre kerülnek a gyöngyök: hat-nyolc sor van két pertlis vászondarab közé felvarrva, így a kródlira fektetve nyakba köthető.

Utána jöhet a karszalag, az ünnepi öltözet féling fölötti kiegészítője a felsőkaron, melyet kapoccsal rögzítettek. A képeken egy XIX. századi hímzett karszalag és egy XX. századi leszármazott látható, illetve a karszalagok viselési módja.

1
Kródli

2
Kródli a XX. század elejéről, rajta gyön...

3
Gyöngyök

4
A gyöngyök viselése

5
Karszalag

6
Hímzett karszalag a XIX. századi minadar...

7
A karszalag viselése

8
Gyöngy a félingen

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Felső ruhák

A pruszlik és a kródli közé kerül egy kázsmérkendő. Viselésének módját a képek mutatják.

A féling felett pruszlikot hordtak.

A pruszlik is sokatmondó ruhadarab volt, ami megmutatta a viselő korát, vallását. A fiatalok világosabb, élénkebb színűeket hordtak. A pruszlik hátának szabása a vallásra utalt: az evangélikusoké fecskefarkas, a katolikusoké ún. rakott farkas volt. A pruszlikok anyaga is nagyon változatos volt: leginkább kázsmér, vagy selyem, de készült szövetből is.

A Csesztvei Dalkör népviseleti ruhájához készített egyenpruszlik látható a képeken, annyi az újítás, hogy a féling helyett - az öltözést egyszerűsítendő - a pruszliknak varrtak féling-szerű ujjat.

Az alsószoknyákra rakott felső szoknyát vettek fel. A színeknél, mintáknál itt is a kor számított: a fiatalok világosabb felső szoknyákat viseltek. Anyaguk nagyon változatos volt, ez inkább a divaton és a pénztárcán múlott. A képeken láthatók:

delinke a 20-as évekből, látható a tárolás vászonba tekert módja is, hogy a berakás megmaradjon,
kázsmér az 50-es évekből,
tükörselyem az 50-es évekből,
nyomott selyem a XIX. századból.

1
Kázsmér kendők

2
Így néz ki a viselet hátulról.

3
A viselet előlről.

4
A pruszlik a félingen.

5
A Csesztvei Dalkör egyenpruszlikja.

6
A Dalkör pruszlikja bevarrt féling ujjal...

7
A katolikusok pruszlikjának alja rakott ...

8
Az evangélikusok pruszlikjának alja fecs...

9
Delinke felsőszoknya, ünnepi viselet a 2...

10
Delinke felsőszoknya. A berakás megtarás...

11
Kázsmér felsőszoknya (az 50-es évekből)

12
Tükörselyem felsőszoknya az 50-es évekbő...

13
Nyomott selyem felsőszoknya a XIX. száza...

14
Így kerül föl a felsőszoknya

15
Felsőszoknyában előlről

16
Felsőszoknyában hátulról

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Felső ruha kiegészítők

A fedőszoknyára szakácskát, vagyis kötényt kötöttek. Az ünnepi viselet díszesebb, csipkés, hosszabb kötőszalaggal készült. A képeken:

pöttyös kötény (hétköznapi viselet),
csipkés kötény hosszú szalaggal (ünnepi viselet),
selyemcsíkos, csipkés kötény a XX. század elejéről (ünnepi viselet),
csipkés kötény szalaggal (ünnepi viselet),
köténycsipke közelről.

Az ünnepi viselet kiegészítője a hímzett keszkenő, vagyis zsebkendő. Jellemzően virághímzéssel, csipke, vagy horgolt szegőkkel készült és a felsőszoknya alá szúrták a sarkát.

1
Pöttyös szakácska, hétköznapi viselet.

2
Csipkés kötény szalaggal, ünnepi viselet...

3
Selyemcsikos szövet csipkés kötény szala...

4
Csipkés kötény szalaggal, ünnepi viselet...

5
Kötény közelről.

6
Hímzett zsebkendők.

7
Felrakott zsebkendő.

8
A zsebkendő viselése.

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Hajviselet

A kislányok haját varkocsba fonták.
A lányok a hajukat kalászba, vagy dupla-fonatba hordták, szalaggal.
Az eladósorban lévő lányok haját tót-göndörbe fonták: este a vizes hajat sok, apró fonatba fonták és hagyták éjjel így megszáradni. Másnap szétengedték, és hátul, a tarkó táján összefogták, befelé fordították, hogy a vége ne látszódjon, és a tarkónál rögzítették.

1
A kalászba font haj

2
Kalász oldalról

3
Készül a varkocs

4
Félkész varkocs

5
A kész varkocs

6
Varkocsos fej oldalról

7
Készül a fonatba-fonat

8
Félkész fonatba-fonat

9
Az elkészült fonatba-fonat

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Női fejrevalók

Beszédes és sokatmondó öltözködési viselet.
A hajadon eredetileg melléknevünk volt, jelentése: hajas volt, (értsd: fedetlen fejű), ma viszont már csak a főnévi jelentését használjuk, aminek jelentése: házasulatlan nő. Népviseletünkkel ez úgy fonódott össze, hogy a lányok nem hordtak kendőt, az asszonyok viszont nem jelenhettek meg csak kendőben - hiszen már bekötötték a fejüket.

A menyasszony tót-koszorút viselt, amit menyecsketánc után kohlik-ra cseréltek. Így egyszerűen hangzik, de nézzük csak, hogy is készül el ez a viselet:

Felhúzzák a fejre és a tarkó alatt megkötik a pepec-et (kötős sapkát).
Következik a rongyika (csipkés, vagy azsúrozott szövetcsík).
Erre kötik fel a viloská-t (gyöngyökkel kivarrt szövet).
Jöhet a tarajka (lerakott csipke).
Erre a stabil, díszes alapra kerül rá a kohlik (gyöngyökkel kivarrt, hímzett, szalagos, csipkés fejdísz, a tetején stampedli-vel és a tarkón szalagokból készült farok-kal.)

A kohlikot a fiatalasszony az első gyerek születéséig viselte, ekkor tót-konty-ra cserélte, amit ugyan úgy alapoztak, mint az előbb, csak a kohlik (fejdísz) helyett kendőt kötöttek rá, a csomó a tarkóra kerül, a csomóból kiálló kendővégek merevítésére papírt is használtak.
A tót-kontyot egészen idős korig hordták, ekkor a díszes feltétek kikerültek alóla, csak egy fehér, vagy fekete pepec került a fejre, és áll alatt kötötték meg a kendőt.
Ezek a kendők már kissé konzervatívabbak voltak: kevésbé élénk színek és minták.
A kendők anyaga a pénztárcától, időjárástól és a belefektetett munkától függően: kázsmér, nyomott, vagy hímett selyem, bársony - ahogy a képeken látható.

1
Tót-koszorú a menyasszony viselete

2
Tót-koszorú előlről

3
Tót-koszorú hátulról

4
A kohlik, ez került a menyasszony fejére...

5
A kohlik viselete

6
A viselt kohlik hátulról

7
Kohlikos viselet - az első gyerek megszü...

8
A stampedli a kohlikon

9
Tót-konty, a gyermekes fiatalasszonyok v...

10
Tótkonty - előlről

11
Hímzett selyemkendők

12
Hímzett bársonykendő

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Lábbelik

A lábbeli viselet nagyon pénztárcafüggő volt. Hétköznap a lányok, asszonyok általában mezítláb, ritkábban félcipőben jártak. Ünnepnapokon, illetve télen lakkos csizmát, csizmát viseltek.

1
Csizmák

2
Félcipő

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Hidegebb időben

Átmeneti időben a lányok, asszonyok csipkés vállkendőt hordtak. Fehér szövetből, fehér hímzéssel, madérával, azsúrozva, kikeményítve, mellük előtt keresztezve, hátul a derekukon megcsomózva viselték.
A menyasszony és a fiatalasszony rojtos kendőt hordott ugyanígy.
Az idősebb asszonyok berliner kendőt hordtak így.
A hidegebb hónapokban vizitkét (kiskabátot) hordtak. A fiatalok vizitkéje hímzéssel, gyöngyökkel volt díszítve.
Az idős asszonyok sötét szabadkát, sötét felsőszoknyát és sötét kabátot viseltek.

1
Rojtos kendő

2
Berliner kendő

3
Berliner kendő közelről

4
Vizitke

5
Vizitke hátulról

6
Sötét színű szabadka, idős asszonyok vis...

7
Sötét felsőszoknya, idős asszonyok visel...

8
Sötét árnyalatú felsőszoknya

9
Sötét szövet kabátka, idősebbek viselete

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Férfiak viselete

A fiúk, férfiak viselete nem volt ennyire változatos. Ők paraszt inget, priccses, vagy zsinóros nadrágot viseltek. Az ingre ünnepen mellényt vettek fel, a nadrág elé sima, vagy hímzett szakácskát (kötényt) kötöttek. Fejükön árvalányhajas kalapot hordtak.
Lábbeli - ha volt - félcipő, ünnepnap csizma.
Télen kucsmát és kabátot vettek fel.

1
Kucsma

2
Paraszt ing

3
Zsinóros nadrág eleje

4
Zsinóros nadrág hátulja

5
Mellény előlről

6
Mellény hátulról

7
Kötény

8
Árvalányhajas kalap

9
Kucsma kifordítva

Hogyan öltözködtek Csesztvén?

Magyarruha

A 90-es évek elején felújítottuk a szüreti mulatság hagyományát. Örömmel tapasztaltuk, hogy évről-évre a legkisebbektől a fiatalokon keresztül az idősebbekig, a falu apraja-nagyja örömmel vesz részt a felvonulásban, a mulatságban is.
Nagy lelkesedéssel viselik a magyarruhát. A lányoknál ennek részei: a pendely, alsószoknya, nemzetiszín szalagos fehér szoknya, fehér blúz, piros-gyöngyös pruszlik, piros-gyöngyös kötény, párta (hajadonok viselete, innen a pártában marad kifejezésünk), szalagos kürt (a szőlőt lopó fiúk elriasztására), karszalag.
A fiúk viselete: rakott gatya, ing, rojtos nyakkendő, rakott ujjú mellény, hímzett szakácska, kázsmér kendő a derékon, kalap, csizma és elmaradhatatlan a fokos.

1
Beötöztek a fiúk!

2
Fiatalok gyülekeznek a szüreti felvonulá...

3
Indul a menet

4
Ádám büszkélkedik, jól is néz ki!

5
Pártások