1024x1365 px
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
A helyi népviseletet a mai nagyszülők (ahogy a nagyszüleiktől megtanulták) megtanítják unokáiknak
Igaz, hogy a módszer változott: most az egyesület gyűjtötte fényképekkel, rövid magyarázatokkaloperálunk, de higgyék el, meg is kell próbálni a felöltözködést, mert az kész művészet és tortúra; pláne, ha az ember a ruhadarabok, azok formájának, színének jelentését is figyelembe veszi.
A régebbi időkben a ruha komoly kommunikációs eszköz volt.
A csesztvei népviselet változatos volt: függött a viselő korától, családi állapotától, a család anyagi helyzetétől, más volt ünnepnap és más hétköznap.
A női viselet bemutatásával kezdjük, Széles Lászlóné, Szvákné Széles Ildikó, Szabó Klaudia és nagymamája: Hugyecz Józsefné segít az
élő képeknél.
A férfi viseletnél Cseri Károlyt fotóztuk.
A magyarruhás felvételek ünnepeinken készültek
Szvákné Széles Ildikó
egyesületi tag
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Női alsónemű
Az öltözködés az alsóinggel kezdődött, aminek változatait a képeken bemutatjuk.
- Ünnepi viselet a csipkés, oldalt-gombos.
- Hétköznapi az egyszerű, ujjatlan, cérnavászon.
- Egyszerű, rövidujjas cérnavászon (ezt az idősebbek hordták).
- Egyszerű, rövidujjas, lenvászon (az idősebbek hétköznapi viselete).
A XX. század elejéig az asszonyok bugyogót nem viseltek. A szájhagyomány szerint az egyik nemes kisasszonynak hoztak Pestről egy csipkéset, ami alapján az elsőket készítették maguknak a faluban.
Előtte pendelyt viseltek. Két típusát ismerjük:
- Cérnavászon, díszesebb, csipkés aljú pendely, ünnepi viselet.
- Lenvászon, dísz nélküli pendely, hétköznapi viselet.
972x1296 px
Oldaltgombos, csipkés alsóing, ünnepi vi...
Egyszerű, cérnavászon, ujjatlan alsóing,...
Egyszerű, rövidujjas, cérnavászon alsóin...
Cérnavászon, díszesebb, csipkés aljú pen...
Lenvászon, dísz nélküli pendely, hétközn...
Egyszerű, rövidujjas, lenvászon alsóing....
968x1290 px
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Ingek, alsószoknyák
Az alsóing fölé a fiatal lányok rakott ujjú félinget vettek fel. A férjes asszonyok is ezt viselték egy-két évig, míg meg nem született az első gyerek.
Ezután a hímzett ujjú félinget hordták.
A pendely fölé vették fel az alsószoknyákat.
Hétköznap csak egyet-kettőt, ünnepnapokon aztán a család anyagi helyzetétől függően akár tíz-tizenkettőt is! Minél tehetősebb volt a család, a lányon, vagy asszonyon annál több alsószoknya volt.
A bő, fodros alsószoknyák kitartották a felső szoknyát és ez minden irányból, messziről, jól látszott.
Az ünneplőbe öltözött gazdag lány, asszonyka bizony az ajtókon csak külön kitanult lendítős technikával tudott közlekedni.
Az alsószoknyák anyaga is változatos volt: a lenvászontól, a cérnavászonon keresztül egészen a selyemcsíkos szövetig és a barhetig.
Barhet alsószoknyát az asszonyok már felső szoknyaként is felvettek.
Rakott ujjú féling pruszlikkal
Alsószoknyák. Összetekerve tárolják.
A kép közepén hímzett ujjú féling.
Hímzett ujjú féling a tájházban
Szabadka1
Szabadka2
Középen szabadka3
Barhet alsószoknya, amit felsőként is ho...
Féling ujjfűzője
Így kerülnek föl az alsószoknyák, sorba-...
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Nyakbavalók, kardísz
Mielőtt az öltözés folytatódna egyes ünnepi díszek is felkerülnek.Először a kródli, ami egy pertlikkel nyakba köthető vászon - általában csipkézve -, hogy a gyöngyöknek
megágyazzanak. Erre kerülnek a gyöngyök: hat-nyolc sor van két pertlis vászondarab közé felvarrva, így a kródlira fektetve nyakba köthető.
Utána jöhet a karszalag, az ünnepi öltözet féling fölötti kiegészítője a felsőkaron, melyet kapoccsal rögzítettek. A képeken egy XIX. századi hímzett karszalag és egy XX. századi
leszármazottlátható, illetve a karszalagok viselési módja.
Kródli
Kródli a XX. század elejéről, rajta gyön...
Gyöngyök
A gyöngyök viselése
Karszalag
Hímzett karszalag a XIX. századi minadar...
A karszalag viselése
Gyöngy a félingen
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Felső ruhák
A pruszlik és a kródli közé kerül egy kázsmérkendő. Viselésének módját a képek mutatják.A féling felett pruszlikot hordtak.
A pruszlik is
sokatmondóruhadarab volt, ami megmutatta a viselő korát, vallását. A fiatalok világosabb, élénkebb színűeket hordtak. A pruszlik hátának szabása a vallásra utalt: az evangélikusoké
fecskefarkas, a katolikusoké ún.
rakott farkasvolt. A pruszlikok anyaga is nagyon változatos volt: leginkább kázsmér, vagy selyem, de készült szövetből is.
A Csesztvei Dalkör népviseleti ruhájához készített
egyenpruszliklátható a képeken, annyi az újítás, hogy a féling helyett - az öltözést egyszerűsítendő - a pruszliknak varrtak féling-szerű ujjat.
Az alsószoknyákra rakott felső szoknyát vettek fel. A színeknél, mintáknál itt is a kor számított: a fiatalok világosabb felső szoknyákat viseltek. Anyaguk nagyon változatos volt, ez inkább a divaton és a pénztárcán múlott. A képeken láthatók:
- delinke a 20-as évekből, látható a tárolás vászonba tekert módja is, hogy a berakás megmaradjon,
- kázsmér az 50-es évekből,
- tükörselyem az 50-es évekből,
- nyomott selyem a XIX. századból.
968x1290 px
Kázsmér kendők
Így néz ki a viselet hátulról.
A viselet előlről.
A pruszlik a félingen.
A Csesztvei Dalkör egyenpruszlikja.
A Dalkör pruszlikja bevarrt féling ujjal...
A katolikusok pruszlikjának alja rakott ...
Az evangélikusok pruszlikjának alja fecs...
Delinke felsőszoknya, ünnepi viselet a 2...
Delinke felsőszoknya. A berakás megtarás...
Kázsmér felsőszoknya (az 50-es évekből)
Tükörselyem felsőszoknya az 50-es évekbő...
Nyomott selyem felsőszoknya a XIX. száza...
Így kerül föl a felsőszoknya
Felsőszoknyában előlről
Felsőszoknyában hátulról
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Felső ruha kiegészítők
A fedőszoknyára szakácskát, vagyis kötényt kötöttek. Az ünnepi viselet díszesebb, csipkés, hosszabb kötőszalaggal készült. A képeken:- pöttyös kötény (hétköznapi viselet),
- csipkés kötény hosszú szalaggal (ünnepi viselet),
- selyemcsíkos, csipkés kötény a XX. század elejéről (ünnepi viselet),
- csipkés kötény szalaggal (ünnepi viselet),
- köténycsipke közelről.
Pöttyös szakácska, hétköznapi viselet.
Csipkés kötény szalaggal, ünnepi viselet...
Selyemcsikos szövet csipkés kötény szala...
Csipkés kötény szalaggal, ünnepi viselet...
Kötény közelről.
Hímzett zsebkendők.
Felrakott zsebkendő.
A zsebkendő viselése.
1024x768 px
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Hajviselet
A kislányok haját varkocsba fonták.A lányok a hajukat kalászba, vagy dupla-fonatba hordták, szalaggal.
Az eladósorban lévő lányok haját
tót-göndörbefonták: este a vizes hajat sok, apró fonatba fonták és hagyták éjjel így megszáradni. Másnap szétengedték, és hátul, a tarkó táján összefogták, befelé fordították, hogy a vége ne látszódjon, és a tarkónál rögzítették.
A kalászba font haj
Kalász oldalról
Készül a varkocs
Félkész varkocs
A kész varkocs
Varkocsos fej oldalról
Készül a fonatba-fonat
Félkész fonatba-fonat
Az elkészült fonatba-fonat
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Női fejrevalók
Beszédes és sokatmondó öltözködési viselet.A
hajadoneredetileg melléknevünk volt, jelentése:
hajasvolt, (értsd: fedetlen fejű), ma viszont már csak a főnévi jelentését használjuk, aminek jelentése: házasulatlan nő. Népviseletünkkel ez úgy fonódott össze, hogy a lányok nem hordtak kendőt, az asszonyok viszont nem jelenhettek meg csak kendőben - hiszen már
bekötötték a fejüket.
A menyasszony
tót-koszorútviselt, amit menyecsketánc után
kohlik-ra cseréltek. Így egyszerűen hangzik, de nézzük csak, hogy is készül el ez a viselet:
- Felhúzzák a fejre és a tarkó alatt megkötik a pepec-et (kötős sapkát).
- Következik a rongyika (csipkés, vagy azsúrozott szövetcsík).
- Erre kötik fel a viloská-t (gyöngyökkel kivarrt szövet).
- Jöhet a tarajka (lerakott csipke).
- Erre a stabil, díszes alapra kerül rá a kohlik (gyöngyökkel kivarrt, hímzett, szalagos, csipkés fejdísz, a tetején
stampedli
-vel és a tarkón szalagokból készültfarok
-kal.)
A kohlikot a fiatalasszony az első gyerek születéséig viselte, ekkor
tót-konty-ra cserélte, amit ugyan úgy
alapoztak, mint az előbb, csak a kohlik (fejdísz) helyett kendőt kötöttek rá, a csomó a tarkóra kerül, a csomóból kiálló kendővégek merevítésére papírt is használtak.
A tót-kontyot egészen idős korig hordták, ekkor a díszes feltétek kikerültek alóla, csak egy fehér, vagy fekete pepec került a fejre, és áll alatt kötötték meg a kendőt.
Ezek a kendők már kissé konzervatívabbak voltak: kevésbé élénk színek és minták.
A kendők anyaga a pénztárcától, időjárástól és a belefektetett munkától függően: kázsmér, nyomott, vagy hímett selyem, bársony - ahogy a képeken látható.
Tót-koszorú a menyasszony viselete
Tót-koszorú előlről
Tót-koszorú hátulról
A kohlik, ez került a menyasszony fejére...
A kohlik viselete
A viselt kohlik hátulról
Kohlikos viselet - az első gyerek megszü...
A stampedli a kohlikon
Tót-konty, a gyermekes fiatalasszonyok v...
Tótkonty - előlről
Hímzett selyemkendők
Hímzett bársonykendő
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Lábbelik
A lábbeli viselet nagyon pénztárcafüggő volt. Hétköznap a lányok, asszonyok általában mezítláb, ritkábban félcipőben jártak. Ünnepnapokon, illetve télen lakkos csizmát, csizmát viseltek.Csizmák
Félcipő
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Hidegebb időben
Átmeneti időben a lányok, asszonyok csipkés vállkendőt hordtak. Fehér szövetből, fehér hímzéssel, madérával, azsúrozva, kikeményítve, mellük előtt keresztezve, hátul a derekukon megcsomózva viselték.A menyasszony és a fiatalasszony rojtos kendőt hordott ugyanígy.
Az idősebb asszonyok
berlinerkendőt hordtak így.
A hidegebb hónapokban vizitkét (kiskabátot) hordtak. A fiatalok vizitkéje hímzéssel, gyöngyökkel volt díszítve.
Az idős asszonyok sötét szabadkát, sötét felsőszoknyát és sötét kabátot viseltek.
Rojtos kendő
Berliner kendő
Berliner kendő közelről
Vizitke
Vizitke hátulról
Sötét színű szabadka, idős asszonyok vis...
Sötét felsőszoknya, idős asszonyok visel...
Sötét árnyalatú felsőszoknya
Sötét szövet kabátka, idősebbek viselete
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Férfiak viselete
A fiúk, férfiak viselete nem volt ennyire változatos. Ők paraszt inget,priccses, vagy zsinóros nadrágot viseltek. Az ingre ünnepen mellényt vettek fel, a nadrág elé sima, vagy hímzett szakácskát (kötényt) kötöttek. Fejükön árvalányhajas kalapot hordtak.
Lábbeli - ha volt - félcipő, ünnepnap csizma.
Télen kucsmát és kabátot vettek fel.
983x1311 px
Kucsma
Paraszt ing
Zsinóros nadrág eleje
Zsinóros nadrág hátulja
Mellény előlről
Mellény hátulról
Kötény
Árvalányhajas kalap
Kucsma kifordítva
1024x768 px
Hogyan öltözködtek Csesztvén?
Magyarruha
A 90-es évek elején felújítottuk aszüreti mulatsághagyományát. Örömmel tapasztaltuk, hogy évről-évre a legkisebbektől a fiatalokon keresztül az idősebbekig, a falu apraja-nagyja örömmel vesz részt a felvonulásban, a mulatságban is.
Nagy lelkesedéssel viselik a magyarruhát. A lányoknál ennek részei: a pendely, alsószoknya, nemzetiszín szalagos fehér szoknya, fehér blúz, piros-gyöngyös pruszlik, piros-gyöngyös kötény, párta (hajadonok viselete, innen a
pártában maradkifejezésünk), szalagos kürt (a szőlőt lopó fiúk elriasztására), karszalag.
A fiúk viselete: rakott gatya, ing, rojtos nyakkendő, rakott ujjú mellény, hímzett szakácska, kázsmér kendő a derékon, kalap, csizma és elmaradhatatlan a fokos.
Beötöztek a fiúk!
Fiatalok gyülekeznek a szüreti felvonulá...
Indul a menet
Ádám büszkélkedik, jól is néz ki!
Pártások