964x1280 px
Fráter Erzsébet sírjának megkoszorúzása Nagyváradon
Fráter Erzsébet sírjának megkoszorúzása Nagyváradon
Egyesületünk évek óta szervezgeti a kripta meglátogatását, és a sokáig húzódó megemlékezést rendezvény pályázatunkból és önkormányzati támogatással most sikerült megvalósítanunk.
Öt, vagy hat éve is van, hogy egy Csesztvén a Madách Imre Irodalmi Napon Fráter Erzsébetről
dr Praznovszky Mihály irodalomtörténésztől elhangzott értekezés nyomán a falu vezetés és a Hagyományőrző Egyesület is kezdett más szemmel tekinteni az elvált feleségre. A korábbi „rossz asszony” felfogást, hibáit kissé háttérbe szorítóbb, szerencsétlenségét előtérbe helyezőbb értékelés kialakulása vette kezdetét. Véleményünk szerint is kiemelendő történetükben, hogy Madách Imre és Fráter Erzsébet itt, Csesztvén, házasságkötésük után töltötték el életük legboldogabb tíz évét, itt születtek gyermekeik. Erzsébet szerencsétlenségbe forduló sorsához, válásukhoz nem csak vidámabb alaptermészete, hátrányosabb neveltetése, az ország rosszabbra forduló ügyei, nagy költőnk bebörtönzése, hanem anyósának teljesen elutasító magatartása és Madách – a nőket általában kisebbrendűnek tartó – véleménye is erősen hozzájárult. Szerencsétlenségét tetőzte, hogy a Fráter család birtokai is elértéktelenedtek, így kiszorult azok köréből, akiket el tudott még tartani. Magára maradt, kisnemesi, elvált asszony mivolta miatt nem csak a társaságból maradt ki, hanem jövedelemszerzési lehetősége sem nagyon volt, teljesen elszegényedett, alkoholizált, megbetegedett, majd a nagyváradi kórházban meg is halt. A nagy magyar költő egykori, szeretett feleségének sírját a rokonok is elfeledték, kifejezett újságírói nyomozások kellettek, hogy kiderítsék, hol hantolták el a Váradolaszi temetőben. Ráadásul a temető egy része is felszámolásra került, ahonnan csontjait Tempfli József püspök helyeztette be a váradolaszi katolikus templom kriptájába.
E történet megismerése alapján határozta el a falu vezetése, hogy a Madách ünnepségek kapcsán felveszi a kapcsolatot Csécse község önkormányzatával: megegyezésük alapján évek óta közös rendezvényeket tartunk egyszer Csécsén, ahol Fráter Erzsébet nevelkedett, egyszer Csesztvén, ahol gyermekeik megszülettek.
A csesztvei önkormányzat egész alakos szobrot terveztetett a Madách házaspárról, és a gipsz kivitel a Madách Emlékházban meg is tekinthető, bronzba öntésére még nincs keret.
A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a Fráter sírhoz tervezett megemlékezést, amit sikerült is végrehajtanunk – köszönet érte Szabó Ervin atyának a Nagyváradolaszi Szent Lélek Katolikus plébánia plébánosának. Ervin atya tevékenyen részt vett a látogatás és az ellátás megszervezésében, és személyesen mutatta be a kriptát, valamint személyesen mutatta be egy fél napos séta keretében Nagyvárad régi épületeit, legtöbbjük történetét is elmesélve. Köszönjük látogatásunk előkészítése és lebonyolítása alatt végzett áldozatos munkájukat! Kis csapatunk a mellékelt képek alapján is nagyon jól érezte magát.
dr Praznovszky Mihály irodalomtörténésztől elhangzott értekezés nyomán a falu vezetés és a Hagyományőrző Egyesület is kezdett más szemmel tekinteni az elvált feleségre. A korábbi „rossz asszony” felfogást, hibáit kissé háttérbe szorítóbb, szerencsétlenségét előtérbe helyezőbb értékelés kialakulása vette kezdetét. Véleményünk szerint is kiemelendő történetükben, hogy Madách Imre és Fráter Erzsébet itt, Csesztvén, házasságkötésük után töltötték el életük legboldogabb tíz évét, itt születtek gyermekeik. Erzsébet szerencsétlenségbe forduló sorsához, válásukhoz nem csak vidámabb alaptermészete, hátrányosabb neveltetése, az ország rosszabbra forduló ügyei, nagy költőnk bebörtönzése, hanem anyósának teljesen elutasító magatartása és Madách – a nőket általában kisebbrendűnek tartó – véleménye is erősen hozzájárult. Szerencsétlenségét tetőzte, hogy a Fráter család birtokai is elértéktelenedtek, így kiszorult azok köréből, akiket el tudott még tartani. Magára maradt, kisnemesi, elvált asszony mivolta miatt nem csak a társaságból maradt ki, hanem jövedelemszerzési lehetősége sem nagyon volt, teljesen elszegényedett, alkoholizált, megbetegedett, majd a nagyváradi kórházban meg is halt. A nagy magyar költő egykori, szeretett feleségének sírját a rokonok is elfeledték, kifejezett újságírói nyomozások kellettek, hogy kiderítsék, hol hantolták el a Váradolaszi temetőben. Ráadásul a temető egy része is felszámolásra került, ahonnan csontjait Tempfli József püspök helyeztette be a váradolaszi katolikus templom kriptájába.
E történet megismerése alapján határozta el a falu vezetése, hogy a Madách ünnepségek kapcsán felveszi a kapcsolatot Csécse község önkormányzatával: megegyezésük alapján évek óta közös rendezvényeket tartunk egyszer Csécsén, ahol Fráter Erzsébet nevelkedett, egyszer Csesztvén, ahol gyermekeik megszülettek.
A csesztvei önkormányzat egész alakos szobrot terveztetett a Madách házaspárról, és a gipsz kivitel a Madách Emlékházban meg is tekinthető, bronzba öntésére még nincs keret.
A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a Fráter sírhoz tervezett megemlékezést, amit sikerült is végrehajtanunk – köszönet érte Szabó Ervin atyának a Nagyváradolaszi Szent Lélek Katolikus plébánia plébánosának. Ervin atya tevékenyen részt vett a látogatás és az ellátás megszervezésében, és személyesen mutatta be a kriptát, valamint személyesen mutatta be egy fél napos séta keretében Nagyvárad régi épületeit, legtöbbjük történetét is elmesélve. Köszönjük látogatásunk előkészítése és lebonyolítása alatt végzett áldozatos munkájukat! Kis csapatunk a mellékelt képek alapján is nagyon jól érezte magát.
Zérczi István